2011. október 7., péntek

cikkem, ami remélem megjelenik a suliújságban. Szovátáról

Egy vadalmafa árnyékában pihenünk meg a fárasztó buszút után, még túra előtt. Az osztrákok persze felrohantak a büdösforráshoz, hogy az ásványvizeinket kiöntve, záptojásszagú kulacsokat kapjunk vissza. De már nem dőlünk be a trükknek, először megszagoljuk mielőtt belekortyolnánk.
A víznél csak az iszappakolás undorítóbb, Kismalacokként
kenjük be a kezeinket és a lábunkat a trutyival, hogy utána babapopsi legyen a bőrünk.
Próbálom folyamatosan írni, mi történik, de alig van időm és az ilyen
ötperces szünetekben próbálok egyszerre aludni és jegyzetelni...
Remeg a kezemben a töltőtoll és a tintapacák is reszketnek a papíron,
mikor kinyitom a szemem. Az mp3mam lapján látom a bogáncsok tükörképét. Olyan, mint egy pasztellkrétás rajz. És minden egyes szívdobbanásnál berezonál a kép.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése